A tömítési teljesítmény a A kesztyűtartó fontos része a normál működésének. Nemcsak a külső gázok és szennyező anyagok behatolását akadályozza meg, védi a kesztyűtartó belső környezetének stabilitását, kielégíti a kísérleti igényeket meghatározott légköri vagy anaerob körülmények között, hanem garanciát nyújt az érzékeny anyagok tárolására és kezelésére is. Ezenkívül a jó tömítési teljesítmény biztosítja a konzisztenciát a kísérleti körülmények között, ezáltal javítva a kísérleti eredmények pontosságát és reprodukálhatóságát, ami különösen fontos a nagy tisztaságú anyagfeldolgozás és a biológiai kísérletek során. Az alábbiakban számos általános módszer található a kesztyűtartók tömítettségének tesztelésére:
1. Pozitív nyomású légtömörség kimutatási módszer: Fújja fel a kesztyűtartó belsejét a beállított pozitív nyomásértékre, zárja el a felfújó szelepet, és kezdje el fenntartani a nyomást. A tartási idő alatt rendszeresen ellenőrizze a nyomásértéket a kesztyűtartó belsejében. Ha a nyomás tovább csökken, az azt jelzi, hogy szivárgás lehet a kesztyűtartó belsejében.
2. Negatív nyomású tömítési teszt: Zárja le a kesztyűtartót, és használja a vákuumszivattyú a kesztyűtartó belsejének kiürítéséhez egy bizonyos negatív nyomásértékre. Kövesse nyomon a nyomásváltozásokat a szivattyúzási folyamat és az azt követő tartási fázis alatt. Ha a nyomás-visszanyerési sebesség rendellenes, az szivárgást jelezhet a kesztyűtartóban.
3. Mennyiségi mennyiségi tömítési teszt: Fújja fel a kesztyűtartót, és jegyezze fel a gáz térfogatváltozását a felfújási folyamat során. Értékelje a kesztyűtartó tömítési teljesítményét a gázmennyiség felfújás előtti és utáni változásának összehasonlításával.
4. Oxigénezési módszer: Ez a módszer csak akkor használható, ha a lezárt kamrában bizonyos negatív nyomást tartanak fenn. Ez a módszer főként a zárt kamrában, előzetesen inert gázzal megtisztított oxigénkoncentráció növekedése és az idő közötti funkcionális kapcsolat meghatározását foglalja magában. A lezárt kamra inert gázzal történő előzetes tisztításának célja, hogy a kamrában a maradék oxigén koncentrációját a mérendő szivárgási sebességgel kompatibilis szintre csökkentsük. A lezárt kamra óránkénti szivárgási sebessége az ellenőrzés kezdetétől a végéig mért oxigénkoncentráció változásával számítható ki.
5. Gázáramlás típusú tömítés észlelése: A kesztyűtartóba belépő gázáram valós idejű monitorozása felfújás közben. Ha a gáz áramlási sebessége abnormálisan növekszik, az a kesztyűtartó elégtelen tömítésére utalhat.
6. Állandó nyomású módszer: A szivárgás mértékét a kipufogórendszer áramlási sebességének mérésével számítják ki, amely állandó szinten tartja a negatív nyomást a kívülről elkülönített kesztyűtartó belsejében.
7. A kesztyű integritásának vizsgálata: Használat előtt és után kesztyűt , használjon kesztyűszivárgás-érzékelőt az integritás vizsgálatához. Általában a nyomáscsillapítási módszert használják a kesztyűtartó kesztyűrészének egy bizonyos nyomásra való felfújására, majd figyelik, hogy a nyomás csökken-e. Ha a nyomás a megengedett tartományon túl esik, az azt jelzi, hogy a kesztyű megsérült.
Mindegyik módszernek megvannak a saját jellemzői és alkalmazási köre, és az észlelési módszer kiválasztása a kesztyűtartó konkrét felhasználása és környezete alapján határozható meg. A gyakorlati működés során a szemrevételezés és egyéb segédeszközök kombinálásával is átfogó döntés születhet.
